Fűtésterv.hu

Elektromos fűtések

Összefoglaltuk az elektromos fűtések alapvető tudnivalóit.

Hasznos számadatok

Előnyei

Mikor ajánlott?

Gazdaságos az elektromos fűtés?

Ha elektromos árammal vételezünk hőenergiát, tudnunk kell, hogy az egyik legdrágább megoldást választjuk, egységnyi hőmennyiségre vonatkozóan (lásd fenti felsorolás). Ugyanakkor, a beruházási költségek vonatkozásában, ez az egyik legolcsóbb megoldás, szemben a gáztüzelésű rendszerek milliós nagyságrendű kiépítési költségeivel. Általánosan elmondható, hogy a földgázos rendszerek kiépítésének költségei nem egyenesen arányosak a lakás méreteivel. Egy 30 négyzetméteres és egy 60 négyzetméteres lakás fűtési rendszerének kivitelezési költségei között szinte alig lesz különbség, míg az energiafogyasztásban kétszeres különbség lesz. Ennek könnyen belátható következménye, hogy ha a beruházás és az üzemeltetés várható költségeit együtt mérlegeljük, akkor minél kisebb egy lakás, annál jobban dominálnak a fűtés kiépítésének költségei, és minél nagyobb egy lakás, annál jobban dominálnak az energiafogyasztás költségei. Egy apró lakás esetén az elektromos fűtés választásával megspórolt beruházási költség évekig fedezheti a villamosáram fogyasztást. Egy nagy lakásnál ennek épp a fordítottja igaz, a gáztüzelés drágább beruházás ugyan, de az alacsonyabb rezsiköltség pár év alatt kompenzálja a befektetést.

A hatásfok mindig 100%

Az elektromos fűtések esetében az áramfogyasztás pontosan megegyezik a leadott hőenergiával, tehát a hatásfok 100%. Az elektromos fogyasztásmérő-óra mindig a leadott energiát méri, így pontosan annyit fogunk fizetni, amennyit fűtünk. Fontos tudni, hogy ez minden elektromos fűtőberendezésre igaz, jobb-/rosszabb hatásfok kikiáltásának nincs mérnöki alapja.

Tiszta-, környezetbarát fűtésnek számít-e?

Nem. Az elektromos áram a felhasználási helyen teljesen tiszta, környezetbarát megoldásnak tűnik, de a valóság ettől komplexebb. Az áramot erőműben kell előállítani, ezt követően feltranszformálni, elszállítani, letranszformálni, és szétosztani. Magyarországon az erőművi villamosáram előállításához az alábbi energiahordozókat használják: 37%-a nukleáris (Paks), 29%-a földgáz, 14% a szén, és mindössze 7%-a megújuló energiaforrás (víz-, nap-, szél-). Kétségtelen, hogy az áramvételezés helyén nincs semmilyen szennyezés, de az összesített környezetterhelési mérleg a rendszerveszteségek miatt magasabb, mint a helyi fűtések (földgáz, tűzifa) esetében.

Hogyan kell méretezni a teljesítményt?

A elektromos fűtőberendezést úgy kell megválasztani, hogy a teljesítménye illeszkedjen a helyiség hőveszteségéhez. A radiátorok méretezéséről » részletes cikket írtunk, az elektromos fűtőeszközöknél is az itt leírtak az irányadók. A méretezés alapja a helyiségre vonatkozó hőveszteség (hőszükséglet) meghatározása becsléssel vagy mérnöki számítással.

Érdemes figyelni arra, hogy mekkora teljesítményt tud kiszolgálni az áramszolgáltató. A háztartásban minden elektromos eszköz működtetését ebből a mennyiségből kell fedeznünk. Nézzük meg hány Amperes a fogyasztásmérő órához telepített megszakítónk (a biztosíték), az alábbiakban listázzuk ennek megfelelően a maximális teljesítményeket. A használt képlet: P=U*I, ahol P a teljesítmény Wattban, U a hálózati feszültség, ami 230 Volt, I pedig a saját megszakítónk áramerőssége Amperben.

Mikor nem ajánlott?

Hátrányok

Éjszakai (vezérelt) áramról üzemeltessük!

Egyes áramszolgáltatók lehetőséget adnak kedvezményes áram vételezésére. Ezt többféle néven is emlegetik: vezérelt-, éjszakai-, vagy csúcson kívüli áram. A szolgáltatáshoz egy második mérőórát telepítenek, az üzemeltetni kívánt fűtőtesteket erre kell kötni. A hivatalos neve azért vezérelt áram, mert csak akkor elérhető, ha a szolgáltató éppen bekapcsolja azt. Ez naponta többször, kisebb-rövidebb időszakokra történik. Általában akkor ad vezérelt áramot a szolgáltató, ha a hálózatot kevesen használják (csúcson kívül van), többnyire éjszaka, de napközben is néhány rövidebb időszakra. Ha lehetőségünk van vezérelt áram beköttetésére, az elektromos fűtést mindenképp erről üzemeltessük!

Jó, ha tudja: mi a különbség a szabályzás és a vezérlés között?

Egy berendezést két féle elven irányíthatunk, vezérléssel illetve szabályzással. Ha vezérlünk egy berendezést, akkor a működésének minden paraméterét mi adjuk meg, például azt, hogy be legyen-e kapcsolva, milyen teljesítményen üzemeljen, stb. Az eszköz mindaddig ugyanígy működik, amíg vezérléssel újra be nem avatkozunk (pl. kikapcsoljuk). Ezzel szemben szabályzás esetén a beavatkozásunk nélkül is változik a berendezés működése. Ehhez valamilyen feltételt kell megadnunk, ami alapján az eszköz önmagától állítja át a működését az előre beprogramozott szabályok szerint. Ilyen például, ha a szobatermosztáton megadunk egy hőfokot, és a fűtés automatikusan ki-be kapcsol, vagy átállítódik a kazán teljesítménye. Általánosan elmondható, hogy a korszerű épületgépészeti berendezések vezérlés helyett szabályzás alapján üzemelnek.

Népszerű típusok

elektromos hőtárolós kályha

Hőtárolós kályha

A hőtárolós kályhában egy elektromos fűtőszál melegíti fel a hőmennyiség eltárolására szolgáló samott-téglákat. Ezek a fűtőkészülékek azért rendelkeznek a hőtároló betéttel, hogy vezérelt (éjszakai) áramról szakaszosan üzemelhessenek, és a meleget folyamatosan adják le, még akkor is, amikor a készülék épp kikapcsolt fázisban van. Az egyes típusok között különbség lehet a tekintetben, hogy a szoba levegőjét ventilátorral áramoltatják keresztül magukon, vagy az magától – gravitációsan – történik.

Fali elektromos konvektor

Elektromos konvektor, fűtőpanel

Az elektromos konvektor és a fűtőpanel is elektromos fűtőszállal működik, de a hőtárolós kályhával szemben nincs bennük hőtároló tömeg, tehát csak akkor melegítenek, ha áram alatt vannak. Mozgó alkatrészük (ventilátor) nincs, a helyiség levegőjét gravitációsan áramoltatják.

Infrapanel

Sugárzó infrapanel

Az infrapanel sugárzást bocsájt ki az infravörös tartományban, amely - a Naphoz hasonlóan - kellemes hőérzetet ad. Ezek az eszközök alapvetően nem a levegő felmelegítésére szolgálnak, hanem a bent tartózkodók hőérzetének javítására. Az infrapanel működési elvéből adódóan csak akkor ad meleget, ha a bent tartózkodó személy közvetlenül "látja" a berendezést, tehát az rá tud sugározni. Szőnyeg alá, bútor mögé téve nem érzékelhető a melegítő hatás. A megoldás energetikai előnye, hogy alacsonyabb levegő-hőmérséklet mellett is kellemes lehet a hőérzetünk. Az olcsóbb üzemeltetés azon alapul, hogy a levegő hőmérséklete több fokkal is csökkenthető, és mint tudjuk, egy fokos csökkentés körülbelül 5%-os energiamegtakarítást eredményez.

Hordozható olajradiátor vagy hősugárzó

Hordozható fűtések

A hordozható fűtőtestek általában kisebb teljesítményűek a telepített berendezéseknél, használatuk akkor célszerű, ha kiegészítő rendszerként alkalmazzuk őket. Az olajradiátorok és hősugárzók 1-2 kW közötti fűtési hőleadásra képesek, javasoljuk, hogy olyan modellt válasszunk, amely a szoba hőmérsékletének megfelelően képes ki-be kapcsolni magát (önszabályzó).

Padlófűtés

elektromos padlófűtés

Közvetlen elektromos padlófűtés esetén a padlóburkolatot felmelegíti egy beépített fűtőbetét, és a hőteljesítmény innen továbbítódik a helyiségbe, jellemzően sugárzás útján. Ha a fűtőszálakat aljzatbetonba helyezik el, vagy más nagyobb fajsúlyú (tömegű) anyagba, akkor hőtárolós megoldásról beszélünk. Ez utóbbi éjszakai (vezérelt) áramról is üzemeltethető. Magas élettartamú megoldás, amely meghibásodásra nem hajlamos, helyigénye nincs, és megfelelő termosztáttal pontosan szabályozható.

Az oldalt szerkeszti
Goda János
okl. gépészmérnök
Vladár Péter
okl. gépészmérnök
Gali András
okl. építészmérnök
futesterv.hu © 2018 Minden jog fenntartva.